Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 5.

Ha valaki egyelőre nem kezdett el visszaszámolni karácsonyig, de igénye az volna (vóna) rá, akkor kaphat egy második esélyt, mindenki megérdemel egy második esélyt. Sőt, Charlie Sheen szerint mindenki megérdemel egy huszonnegyedik esélyt is. Ez az adventi naptár tizenkét napos mindössze, csak a jövő héten indul. Ma összetevőinek: a kis, függő, fénylő, Mikulásváró csizmáknak van kétségtelen aktualitása. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni 365+ rovat – 2013. december 4.

Ha ennek a Naptól harmadikként számon tartott, és ebben ne sejtsünk ravaszkodást, Föld nevű bolygónak felszínére egy év alatt harmicezermilliárd köbméter hó esik, és benne négyzetméterenként nagyvonalakban egymilliárd hópehellyel számolhatunk, akkor mennyi időbe telne annak ellenőrzése, hogy csakugyan nem létezik két egyforma hópehely a világon, gondolkodási idő nincs!
Egy ennél is érdekesebb kérdés azonban, hogy ha valaki egy ragasztópisztollyal, teszem azt, ki akarna rajzolni egy hópelyhet, és ez, mondjuk sikerülne is neki, végül pedig le tudná feszegetni az üveglapról a kész darabokat épségben (itt elsősorban a test épségének megőrzésére utalok), akkor vajon mire lehetne használni ezeket a gumihópelyheket, de komolyan? Barbi ajándékcsomagokra helyezte el a forró ragasztóból készült díszeket, de övcsatként vagy karácsonyfa-függelékként is szép karriert futhatnának be szerintem. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 3.

A Mikulás sapkás kopogtató eredete az a Jack Fox dalszöveg, amelyikben kopognak az ajtón, és a szobából egy illető kikiabál, hogy vajon a Mikulás-e az? A dalt először Louis Armstrong énekelte el 1953-ban, később Buster Poindexter is 1987-ben, ezeket hallgatta meg Barbara most, és valahogy róluk – azért nem szörnyen tág asszociációban – ez az ajtóra szerelhető Mikulásos kopogtató jutott eszébe. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 2.

Amikor ma jól megnéztem ezt a csúcsdíszes, karácsonyfaformára hajtogatott asztalkendőt, arra gondoltam, hogy (a) az ötlet elragadó, (b) egyben hihetetlenül egyszerű, (c) soha nem tudnék ilyesmit önállóan kitalálni. A projekt két részből áll – fej, tor, potroh – a fenyőből és a masniból. A fenyőhöz négyzet alakú asztalkendőre lesz szükség, a masni elkészítéséhez pedig egy villára. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 1.

A kultúra az ő bölcsességében úgy intézkedett, hogy először esszük az előételt, azután a főételt, majd csak utólag a desszertet. De az általában nálunk löncsölő illetők nem kedvelik a kötöttségeket és mindig jobban tudnak mindent, olyanok, mintha a hétfejű sárkány lennének, haha, haha, vihorásznak fejüket billegetve, tudom-e garantálni, kérdezik, hogy nem jön egy kisebb- horribile dictu nagyobb apokalipszis, miközben kanalazzák itt a levest? Mert ha nincsenek biztosítékaim, és most jól fontoljam meg, mit beszélek, tehát, ha csak egy leheletnyi esély is mutatkozik az ebéd vége előtt eljövő világvégére, akkor ők, bizony-bizony előre kérnék a desszertet. A szaloncukros adventi naptárokat is így fúrják meg általában: pesszimizmusból zabálják ki a december 15-16-17-18-at egyben, mert előre egyszerűen nem lehet látni, mondják, hogy marad-e itt egyáltalán négy nap múlva bármi is az Univerzumból meg mindenből.
Erre evolúciós válasz részemről az activity adventi naptár, mely egy nap – egy feladat rendszerben működik karácsony estéig. A kis hengerekben elrejtett üzenetek között nincsenek olyanok (sajnos), hogy „cseréltesd le a nyári gumikat a kocsimon”, de Dr. Freudtól kölcsönvettem azért ezt-azt, például, hogy „definiáld az érzéseidet” vagy „beszélj anyádról”. Persze, ha jobban meggondolom, ezzel nem vagyok kintebb a vízből, mert a feladatok végrehajtója e feladatok elolvasásakor úgyis azt csinálja majd, mint mindenki, aki komplex problémákkal szembesül hirtelen: átsétál a szoros párhuzamban üzemelő szaloncukros adventi naptárhoz, és december 19-től 24-ig bezárólag betömi szájába az egész hetet. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 30.

Ismerek egy amerikai nőt, az a típus, aki Angliát legfeljebb előkertnek tudná elképzelni a birtokon. Ez a nő egy külön teremben tárolja az éves házdekorációját. Én nem hinném, hogy mértéktartónak számítanék ilyen értelemben, de az én éves házdekorációmat csak egy gardróbszekrény meg egy közös és osztatlan pincerekesz őrzi. Az állomány évek alatt nőtt ekkorára, én pedig éppen új tételekről ábrándoztam, amikor a húgom odatette elém a meglévő holmikat és azt mondta, hogy szerinte zsírmajom vagyok, ha ebből nem tudom kihozni ezt a téli szezont.
Nekem két múzsám van összesen: az intuíció meg a határidő, így amikor késésben ültem a helyemen, egyszer csak a semmiből eszembe jutott, hogy még tavaly nyárról van valahol egy türkizkék váza, aminek a talpát, ha beglittereznénk, az jól mutatna ezekkel az ezüstgömbökkel, és tetszik látni, milyen igazam lett. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 29.

A szerző a nyári mikulás ellentételezéseként jégkrémet szervírozott ezen a késő őszi reggelen. A fagyasztott ananászhoz enyhén csípős gyömbért és kókusztejet kevert, ezáltal az események kaptak még valahogy egy vajszín árnyalatot. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 29.

Ma este csöngettek. A postás volt az, ott állt és éppen abban a pillanatban lett boldogtalan, hogy kinyitottam az ajtót. Ahogy meglátott, zokogni kezdett, szörcsögött, picsogott, hullott a könnye, és mert szégyenében vissza akarta tartani, vékony éneklő nyekergés is jött belőle, nem volt egy profi bőgésben, úgy vettem észre. Nőügy, világos. Kérne-e esetleg egy pohár vizet vagy egy vajas kenyeret vagy mit tudom én, ami megnyugtatná? – kérdeztem. Egy pohár víz jólesne neki, azt mondta, úgyhogy behívtam, és amikor már lecsillapodott kissé, észrevette ezt a terítéket az asztalon, meg körülötte a nagy lámpákat, ernyőket, kamerát. Mit tetszik itt csinálni? – tudakolta. Mondtam, hogy én most ezt a terítéket fényképezem éppen, különös figyelemmel ott, arra a szalvétagyűrűre. Aha – mondta – és a szalvétagyűrűről meg az egész felesleges felhajtásról, érdeklődés hiányában, nem is esett több szó. A beszélgetés a nőügyre terelődött, de annak részleteit meg itt nem tárgyalhatom ki, legnagyobb sajnálatomra.
Így csak a fényképeket tudom megmutatni, de a postás egyiken sem szerepel.

A szalvétagyűrű hozzávalói:
zöld organza,
arany szalag,
türkiz textil,
fából készült szalvétagyűrű,
fehér és arany akrilfesték,
arany drót,
ragasztópisztoly,
gombostű.






A fakarikát fehérre és aranyra festem. Hagyom száradni. Lelakkozom és még a nedves lakkba aranyszínű csillámport szórok. A szalagokból rózsákat hajtogatok a szokásos technikával. A rózsákat ragasztópisztollyal halmozom a gyűrűre. Hagyom megszáradni.

Szia
Barbi

Fotó: Keresztesi Judit

Százhuszonnégy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.

Mi készült itt az elmúlt három napban?

Kétszáznegyvenedik nap: Aranydiós asztalközép
Kétszázharminckilencedik nap: Csillagánizsos kopogtató
Kétszázharmincnyolcadik nap: Napfény gasztro: savanyúcukor masniban

>>> Következő nap

 
 A Merj Alkotni! 365+

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 27.

Guberáltam a Vaterán egy kristályvázát és egy fakkos kristálykínálót. Ezek így, külön-külön, objektíve nem egy leányálom, nem őrületesen szépek, és nem is nagyon merészek, elmennek, de kicsit szocialista realisták, különösen az egyik, meg a másik. Az alkotó véletlenül helyezte őket egymásra, hogy ha már itt vannak, legalább nézzenek ki úgy, mint az egyik UFO a Sötét zsarukból. Amikor az illető ilyen módon kijátszotta magát, az jutott eszébe, hogy karácsonyfaizzókat töm a vázába, a kínálóba pedig aranyra festett diókat szór. Így egy tündöklő asztaldíszt kapott, mely egyben a legjobban sikerült darab a karácsonyi szériában. (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 26.

Ha /amikor/ az ember tengernyi csillagánizsra tesz szert egy felelőtlen novemberi pillanatban, az megszabja az idei karácsony díszeinek alapanyagát. A virágkötőtől vásárolt csillagánizs olyasmi, mint a sárga hó az indiánsátor mögött: nem szabad belőle enni. De, hogy akkor mi legyen vele? A húgom kitalált egy technikát, nem akarom túlmagyarázni: teleragasztotta a kopogtatót fűszerrel és becsillámporozta, ettől jó szagú lett és csillogó. Majd egy kis, festett gipszszobrot helyezett a közepébe, attól pedig fessé változott. (tovább…)