Írta és készítette: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2014. január 10.

Elérkezett az éves vállalások napja, egyfajta fogadalomtételről van szó és kérésről meg kifejezetten nincs, az Univerzum utálja, ha nyaggatják. Kérek sok pénzt. Kisfiam eszednél vagy? Mire? Némi puhatolózás után az tűnik valószínűnek, hogy az Univerzum támogat, tűr és tilt bizonyos ügyeket, a támogatott halmaz a megtervezett terveké, amelyeknél, ha jól veszem ki, nem a részvétel a fontos, hanem az eredmény. Ünnepélyesen fogadom tehát, hogy a jelszavaimat “jelszóról” valami megbízhatóbbra cserélem, hogy befejezem a könyvem, hogy megtanulom zongorázni az Idétlen időkigből a Rachmaninov betétet. Régi vágyam, hogy nyilvános helyen, nem igazából vájt fülű, lehetőség szerint nem is színjózan közönség előtt vokálozzak ahhoz a Gladys Knight számhoz, amelyikhez Hugh Laurie is énekelt korábban, és kihangsúlyozzam enyhén a woo woo és az uh huh, no, uh huh refréneket. További hét, nagyra törő tervem van, ezek maradjanak az én titkaim egyelőre. (tovább…)

Írta: Keresztesi Judit
Fotó: Keresztesi Barbara és Tóth Nikoletta
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 31.

Mézeskalácsváros a Bálnában 2014. január 4-től január 30-ig

Játszani Huizingától tanultam meg, de amikor kérdezik, általában azt mondom, hogy Alice és a Fehér Nyúl rángatnak bele mindig mindenbe. Vasárnap megtartottuk az alapkőletételt, a teremben először a kisebb házak jelentek meg, éjjel pedig megérkezett néhány nagyobb épület is, így egy igazi város kezd kibontakozni az asztalon. Az építkezés idején a házak, a társaság és a beszélgetések első osztályúak voltak annyira, hogy néha nem is hittem a szerencsémnek és persze remélem, hogy ezt nem egyedül én éreztem így. Akik ide építenek, miért építenek ide egyáltalán, ez a kérdés foglalkoztatott engem, a hétvégén föl is tettem, akinek csak tudtam, és valaki például azt válaszolta, hogy ő azért jött, mert ebben a játékban más és másként történik vele, mint általában szokott, kilép a közönséges térből, sőt, nem ő egyedül hagyja el a hétköznapokat, hanem a többiek is kilépnek különböző generikus terekből azért, hogy eredeti mesékben helyezzék el önmagukat. Az volt a véleménye, hogy ennek a sok háznak így, együtt, valamifajta kuszaságot kellene kiadnia, de hogy éppen ellenkezőleg, összhangot mutat.

Körülbelül harminc épület érkezik majd a megnyitóig, de a város hangulata már így is nagyon kellemes. Ezt azért tartom fontosnak még az előkészületek alatt elmondani, mert mindenkire ráfér majd a csoda januárban, ez nem jóslat, hanem tapasztalat és amikor erre a csodára jelentkezik az igény, na akkor érdemes majd ellátogatni a mézeskalácsvárosba. Ma előzetest szeretnék mutatni a városból és azt kívánom a legőszintébben, hogy legyen mindenkinek nagyon boldog új éve! (tovább…)

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 26.

Nem vagyok igazi híve az édes alkoholnak, úgy dobok és úgy is verekszem, mint egy lány, de nem úgy iszom. Amíg a többiek ezt a finom, nehéz, felnőtteknek készült madártejet kortyolgatták, addig én inkább csak a fehér rumot, ami az alapjául szolgál. Mindenki más azonban korra, nemre tekintet nélkül imádta ezt a tojáslikőrt. (tovább…)