Írta: Keresztesi Barbara – Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. augusztus 7.

Franciaországban töltöttem az egyetemi gyakorlatomat, egy ménest kellett etetnem, egy hónapon át. Ez volt életemnek az az időszaka, amelyben nem engem harapott hátba egy versenyló. A franciák tudnak főzni, ezt mi úgy szeretjük mondani, hogy az semmi, mert a magyar pörköltnek nincs párja. De a cassoulet-hez, a burgundi marhához, és a málnaszufléhoz azért hamar hozzá lehet szokni. Készítettem egy kéreg nélküli édesburgonyás quiche-t (kist). Őszintén, ez a legjobb quiche, amit valaha kóstoltam. A korábbiak mind, egy kissé száraz sonkástojásra emlékeztettek, de ezen az édesburgonyás, póréhagymás változaton a tojásos tejszín a fetával könnyű krémmé áll össze. (tovább…)

Írta: Keresztesi Barbara – Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. július 27.

Be szeretném ismerni, hogy az érett sárgabarack mint hideg előétel koncepció, nem lett akkor diadalmenet, mint amekkorára számítottam. A kevésbé jó hír, ami – s erre külön fel szeretném hívni a figyelmet – távolról sem számít rossz hírnek az, hogy a pisztácia, dió, kéksajt, sűrű tejszín alapanyagok inkább az aszalt sárgabarackhoz illenek, mint az frisshez. Aminek egyértelműen örülök pedig az, hogy az előétel, a desszert és az uzsonna igazán különlegesen jól sikerültek. Kérek mindenkit, akiben egy szikrája megbújik bármilyen értelemben vehető kalandvágynak, próbálja ki ezeket a recepteket. Az aszalt barackokat mindhárom ételhez hidegvízbe dobtam, és egy éjszakán át a hűtőszekrényben pihentettem. (tovább…)