Írta: Keresztesi Barbara – Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. június 21.

Bárcsak volna egy jó történetem Szent Iván-éjszakájáról. Shakespeare-nek volt egy: Jer, ülj le mellém e virágpadon / Én kedves orcád majd simogatom / És pézsmarózsát tűzdelek hajadba, / Szép nagy fülednek csókra csókot adva. /Satöbbi. Shakespeare-nek könnyű, ő mégiscsak Shakespeare, bár valamelyik nap Ken Robinson eljátszott a gondolattal, hogy milyen lehetett, amikor Shakespeare-nek tartottak irodalomórát: – William fiam, tessék jobban igyekezni – mondhatta a tanár.
Holnapra egy virágkoszorút készítek Szent Iván-éj alkalmából, olyasmit, mint amilyet Titánia visel a darabban. Ma az alkatrészek közül a papírbazsarózsákat mutatom be. (tovább…)