Készítette: Keresztesi Barbara és Keresztesi Judit
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2014. február 28.
A képeket nézegetve azon tűnődött, hogy agyagos a keze, és, hogy biztosan már csak egy agyagot a kezén nehezen viselő fazekas hiányzott a Földre, az ő eljövetelét várta mindenki, nemde Karl? Miután február közepén, Bálint-napon befejeztem az agyagozást, a darabokat, melyeket nemes egyszerűséggel csak úgy hívtunk: szívtál, ott hagytam az asztalon. A szív alakú tálak később önmaguktól készültek el, legalábbis az én szemszögemből így történt, az alkotó forgott, a mű pihent, később a művet zsengélték, mázazták, égették és tegnap visszahozták helyettem, nem győzöm hangsúlyozni, mennyire nem szolgáltam meg a “Judit” feliratot a tálak fenekén. Tehát íme, az alkotásaink, amelyeket fazekasmester segítségével hoztunk létre. Ezer év múlva őrületesen sokat érnek majd.
Az agyagot gömb alakúra formázom és rácsapom a korong közepére .
Az agyag szélét az ujjammal lezárom.
Az agyagot kissé megnedvesítem és egy kúpot formázok belőle.
A kúp tetejét lenyomom úgy, hogy az agyag teteje kisimuljon.
Benyomom az anyag közepét és az ujjaimmal lassan fölfelé haladva, fölhúzom az edény falát.
Egy simítóeszköz segítségével egyenletessé teszem a tál falát.
Az egyik oldalt benyomom, a másikból pedig a szív csücskét alakítom ki.
Szivaccsal leitatom a felesleges vizet az agyagról.
Végül egy vékony huzal segítségével leágom a korongról a kész szív formájú edényt. Egy napon át hagyom száradni.
A tálakat Rónai Ági, a Dr. Kresz Mária Alapítvány Fazekas Központ oktatójának segítségével készítettük a Bálnában, Bálint-napon. Az égetést és a mázat Maléth Anikó készítette el nekünk.
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Barbara és Keresztesi Judit
Harmincnégy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Háromszázharmincadik nap: Törpés szendvics
Háromszázhuszonkilencedik nap: Beszélő ajtókilincs
Háromszázhuszonnyolcadik nap: Tojásemberek