Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2014. február 26.
Március 6-án nyílik egy kiállítás, ahol közelebb kerül az ég a földhöz, de erről később. Barbival beszélgettünk építés közben, ahogy mi beszélgetünk, nem beszélget úgy senki. Kiabáltunk, indulataink voltak a nyomás alatt, de nem veszekedtünk, ezt tudomásul kell venni: – Mit ordibálnak megint? – Semmit, véleményegyeztetés folyik. És azt kiabálta a húgom, hogy: – Mit miért, mit miért? Úgy érzem, hogy ez így jó lesz, mi többet akarsz tőlem még, én már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem! Barbi úgy ordibál, mint egy baronesse, mindig meglep, hogy akkor is fogalmaz, ha egyedül van, vagy azt hiszi, egyedül van. Ez a Lewis Carroll útmutatásain nyugvó életszakaszunk egy beszélő ajtókilincsben testesülhetne meg leginkább, azt hiszem.
Hozzávalók:
sárga, arany színű és fekete karton,
olló, dombornyomó toll,
fekete rostiron,
ragasztó,
nyomtatható minta.
A mintát kinyomtatom és a dombornyomó tollal átviszem a formákat a kartonokra. Kivágom az ajtókilincs darabjait. A ovális formát felragasztom az alapra, megfordítom, és követve az alapon lévő kört és vonalat, itt is kivágom a kilincsgomb helyét. A szemeket, szemöldököket és a kulcslyukat is felragasztom.
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Barbara
Harminchat nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Háromszázhuszonnyolcadik nap: Tojásemberek
Háromszázhuszonhetedik nap: Tavaszi szívószálak
Háromszázhuszonhatodik nap: Köszönőkártyák
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: