Százötvenkettedik nap: Karamellás rizsszelet, pillecukorban

Recept: Keresztesi Barbara

Bevezető írás: Keresztesi Judit

Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. augusztus 31.



A hazaúton végigmentem a High Streeten, ráfordultam a Crown Roadra, és benyitottam a pakisztáni ajtaján. Egy Lion szeletet, egy Cadbury mazsolás táblát, egy king-size Mars csokit és egy doboz Smartiest vásároltam, hogy este, a Citizen Smith alatt mindezt magamba tömjem. Barbi ezalatt Long Islanden parkolt le a Waldbaums előtt, hogy egy csomag Oreost és némi kilós csokoládédrazsét vételezzen. Este nem tudom, hogy mit nézett, Amerikában nem ment a Citizen Smith, azt hiszem. Biztos az angolszász levegő tette, de mind a ketten karcsúak voltunk, a háziak mérsékelten nehezteltek is ezért. A briteket ennél jobban én nem érdekeltem, felőlük minden nap kizabálhattam volna a garázsban álló jégkrémhűtő tartalmát, és amikor egy szép, őszi napon csakugyan megtettem, egy arcvonásuk sem rezzent. A húgomban azonban a reformkonyha iránt igyekezett érdeklődést ébreszteni az amerikai középosztály, és ez a recept például azok között volt, amelyeket nevelő szándékkal osztottak meg vele. Ha nem próbáljuk meg müzli szeletnek érteni a kockánként ezer kalóriát, akkor elmondható erről az édességről, hogy a legjobb, amit a rizspuffancsokból ki lehet hozni. A rizsnek jól áll a karamellsodó, és elegyedve az olvasztott pillecukorral, ropogva omlik a szájban.



Hozzávalók:

30 dkg pillecukor,

45 g vaj,

A karamellsodóhoz:

7 dkg vaj,

10 dkg kristálycukor,

2 evőkanál méz,

két csipet só,

1 púpozott teáskanál szódabikarbóna,

20 dkg natúr puffasztott rizs.









A sütőt 200 fokra melegítem. Egy sütésálló serpenyőben összeolvasztom a vajat, a cukrot, a mézet és a sót, majd néhány percen át keverés nélkül hagyom forrni. Amikor kissé felhabosodott, beleszórom a szódabikarbónát. Így olyan állaga lesz, mint az olvadt törökméznek. A sodóba keverem a puffasztott rizst, a serpenyőt fél órára, hármas fokozatú sütőbe teszem, de tízpercenként kiveszem és megforgatom a rizst, hogy meg ne égjen.

Egy kis tepsit kibélelek sütőpapírral. Lassú lángon megolvasztom a vajat egy serpenyőben, rádobom a pillecukrot, és masszává olvasztom. Belekeverem a karamellás ropogós rizst, és egy szilikon spatulával áthúzom a tepsibe. Elegyengetem a tetejét, és hagyom hűlni. Egy órára beteszem a hűtőszekrénybe. Recés késsel hosszúkás szeleteket vágok belőle, sütőpapírt lehúzom az aljáról, és friss sütőpapírba csomagolom, amire masnit kötök.



Szia

Barbi

Fotó:  Keresztesi Judit

Kettőszáztizennégy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.

Mi készült itt az elmúlt három napban?

Százötvenegyedik nap: Hajtogatott piknikkosarak

Százötvenedik nap: Papírorchideák

Száznegyvenkilencedik nap: A selyemcukorkák és az illatos mécses

>>> Következő nap

 

 A Merj Alkotni! 365+ projektben született összes poszt, egy lapon. 

Címkék: , , , , , , ,
Tovább a blogra »