„Van egy hattyús-történetem,
… odaajándékozom neki …?”
Esterházy Péter
Írta: Keresztesi Judit – Nagycsillag rovat – 2013. június 21.
Naschmarkt Bécsben
Ez a férjem története, nem az enyém. Üzletet kötöttünk, nem egy előnyös üzlet, olyasmi, hogy ő átmozgat egy lakásnyi bútort Budáról Pestre, én meg leírom ide azt az öt mondatot, ami eszébe jutott. Bécsbe utaztunk a hétvégén, hogy megnézzünk egy szobrot, amit nem olyan régen állítottak ki a Múzeum Negyedben. Még nem készült el, vagy nem értek vele oda, vagy nem beszélünk németül. Úgyhogy kimentünk a piacra, és megittunk egy kávét. Ez a piac az uram biztos pontja, hacsak teheti kimegy oda, hogy elmondása szerint, otthon érezze magát. Bort ittunk, mandulát ettünk krémsajttal töltött datolyával, meg kenyeret olyan humusszal, de olyannal… Karamell a váltópénz azon a helyen, mentaillat árad mindenfelől.
Itthon főzött egy indiai ételt, mondta, hogy ezt ebben a posztban meg kell említeni, mert ennek szerinte köze van a török-osztrák, urbánus keleti élményhez, bólintottam, van, végül is India, Kelet felé esik. A kardamomos csirkéhez a kardamom tokokat a férjem a Karinthy utcáról, a szír boltból szerzi be, a chili paprika és a koriander az indiai fűszerestől érkezik, a Wesselényiből.
Szír Center a Karinthy utcában
>>> Kattints ide a kardamomos csirke receptjéhez.
Szép Kis India a Wesselényi utcában
Fotó: Keresztesi Barbara – szerzői jogok – Creative Commons by-nc-nd
Kettőszáznyolcvannégy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Hetvenkilencedik nap: Az ajtó
Hetvennyolcadik nap: Csillámporos lámpások
Hetvenhetedik nap: Spock és Kant beszélgetnek. Azt mondja Kant…